2011. január 27., csütörtök

Gondolatok egy Gyertyán körül


A Gyertyánnal kapcsolatos gondolat ébresztés eredményeképp Bolla Attila küldött egy képet.
Először is nagyon köszönöm az építő jellegű hozzászólást. Sajnos a blog rendszere nem teszi lehetővé, hogy a megjegyzés rovatba fényképet tűzzünk be, pedig milyen jó lenne, úgyhogy új bejegyzésben folytatjuk az eszmecserét.
A képet alább láthatjátok, mellé fűzve az eredetit, valamint a következőket fűzte hozzá: "A fa enyhe, balra dölését figyelembe véve én a legalsó ágat is levágnám. A bal oldalát kicsit a törzs felé tömöríteném és a jobboldali ágat (ami most a második, alulról) lefelé irányítanám. "


Nos. Elismerem, hogy a fa ilyen átformálása még nem a végleges kép. Tegnapi gyors, digitális patkolás. Sajnos a kép sík, így van pár finomság, ami nem látható jól. Ezeket mindjárt magyarázatként. A fa habitusa alapvetően megváltozna a jobb oldali kép szerint, sokkal szabályosabb lenne, ha úgy tetszik merevebb, ami szerintem egy lombhullatótól nehezen elképzelhető.
Kiemelve a kontúrt talán jobban látható a különbség. A jobb oldali első ág, amit Attila javasolt levágni, egy előre-oldalra néző ág, ami szerintem azért fontos, mert mélységet ad a fának, térbe helyezi. Ugyanígy fontosak a hátrafelé mutató ágak is. Az Attila által javasolt ág irányítás nekem nagyon lemerevíti a fát. Teljesen igaz, hogy a felsőbb ágakat drótozni, irányítani kell. A jobb oldali kép szerint eltűnnek az ágak közötti, igencsak fontos üres terek.

A Tao te King így fogalmaz:

"Harminc küllő kerít egy kerékagyat,
de köztük üresség rejlik:
a kerék ezért használható.
Agyagból formálják az edényt,
de benne üresség rejlik:
az edény ezért használható.
A házon ajtót-ablakot nyitnak,
mert belül üresség rejlik:
a ház ezért használható.
Így hasznos a létező
és hasznot-adó a nemlétező."

Nekem valahogy kerekebb a történet a változtatások nélkül. Hogy ez hogyan felel meg a dogmatikus szabályoknak az kérdéses. Tulajdonképen könnyedén ellentmondásba keveredhetek magammal és akkor joggal merülne fel a kérdés: ", hogy akkor most az előbb olyan fontosnak tartott szabályok már nem is olyan fontosak?"

2011. január 24., hétfő

Tál után keresgélve

A hétvégén meglátogattam Tirpák Bálint barátomat, alias toorusticbonsaifrog. A váratlan látogatás célja az volt, hogy a gyertyánomnak találjunk tálat. Azt gondolom, Ő többet foglalkozik tállal, mint én, így szívesen meghallgatom.

Ez a tavaszi állapota, drótozva, friss levelekkel.

A fát forgatva felmerült több kérdés is. Egyrészt ahogy a fotón vagy a korábbi fotókon is látszik a nebarija nem az erőssége. Mondhatni elegáns, vékony törzse van, ehhez képest viszont széles a koronája. Szerintem szépen kidolgozott ágrendszere van, de igaz, hogy nem elég vaskos a törzs alap. Ezt ellensúlyozandó felmerült a bal oldali első két ág eltávolítása. Ezek ráadásul nagyjából egy szinten vannak, csak az egyik oldalra, a másik hátra néz.

Eltávolítás után ilyen képet kapnánk. Nem tudom. Megfontolandó. Alapvetően átformálná a fa képét, elbillenne a magányos fa irányból, az elegáns fa felé. A moyogiból, bunjin felé.

A fához én eredetileg egy kör alakú tálat képzeltem el, de egyre kevésbé gondolom jónak. Az eredeti ágrendszerrel egy lapos, óvális tálat is el tudnék képzelni, vagy egy téglalap alakút.

Ovális tállal ilyen lenne. Elég lapos, elég széles tál illik hozzá.

Téglalap alakú tálban ilyesmit tudnék elképzelni, aminek lágyabbak a vonalai, sarka lekerekített.

És most nézzük az átalakított koronával, kecsesebb vonalvezetéssel.


Valahogy meggyőzőbb ez a kép, jobban leplezi a fa hiányosságait és kiemeli az erényeit.

De érdekelne mások véleménye is, hogy ki hogyan látja ezt az adott kérdést. Azt gondolom mindenkinek kell, hogy legyen véleménye, kimondottan, kimondatlanul, hiszen mindenki, aki erre jár, foglalkozik a problémával a saját növényei körében. A tál kérdés egy elég neuralgikus pontja a bonsainak. Könnyel el lehet rontani egy rosszul megválasztott tállal az összképet. Konfekció tálból nehéz pont ideálisat találni, az igazán jó megoldás a fához készült tál, ha van rá elég idő.

Elmarad!



2011. január 4., kedd

Pótcselekvés

Addig is amíg várunk a hóolvadásra és élesítjük a gyalogsági ásót a tavaszi yamadorihoz, míg próbáljuk felidézni, hogy hol is láttuk azt a pofás galagonyát ősszel, amit már nem tudtunk begyűjteni, míg keressük a megfelelő tálat az erdei fenyőnkhöz és feltöltjük a sóder, akadama és tőzeg készleteinket, addig is játszunk!

Itt ez az egyszerűnek nem mondható tölgy. Tekintsünk el attól, hogy a valóságban több méter magas és képzeljük el, hogy ez egy 80-90 cm magas yamadori, egy első alakítására váró alapanyag.
Vegyük figyelembe, hogy a gyökérnyaktól indulva két törzsre válik szét, bár ez a rossz minőségű képen nem jól látszik, figyeljünk arra, hogy melyik ág milyen vastag (arányait tekintve), hogy melyiket lehet még hajtogatni, melyiket nem.

Akinek volna kedve, alakítsa ezt a fát. Rajzoljon, photoshop-oljon, csináljon virtuális képeket, vagy csak dumáljunk róla, hogy hogyan alakítaná. (rajz lenne azért az igazi...). Tekintsük ezt egy workshopnak, hátha tudunk egymástól (biztos, hogy igen) tanúlni, szemléletet, gondolkodásmódot. Legyen stílusgyakorlat, hogy, ha elénk kerül egy hasonló yamadori, akkor tudjunk vele mit kezdeni.
Ide lehet küldeni bármit, ami kép: tszb.balage@freemail.hu

És ezúton kívánok mindenkinek Boldog Új Évet!

Üdv!