2014. március 31., hétfő

Cserépre/be ültetés

Biztos mindenki látott már olyan beültetést, ahol japán tetőcserépre ültetnek kisebb, nagyobb kompozíciókat. Régóta izgatott a dolog, hogy hazai tetőcserepeket felhasználva készítsek egy-két hasonló beültetést. A cserepek is régóta megvannak, csak időm nem volt összerakni.

Némi előkészületet igényel a dolog, a cserepeket ki kell fúrni több helyen, részben a rögzítés, részben a vízelvezetés-vízfelvétel miatt (nem tudom még, hogy a nyári locsolást hogyan bírják, én arra készülök, hogy alátétben, vízben állva jobban bírák majd a szárazságot, ez esetben a lukakon keresztül tud folyamatosan vizet felvenni).



Ez a fekete massza a keto, egy japán anyag, pontosan nem tudnám megmondani, hogy mi. Növényi rostok lebomlásának egy állomása, valahol a tőzegesedés környékén. Tapintásra agyagszerű, de nagyon rostos, jól tartja a vizet, jól formálható. Ez utóbbi tulajdonságára lesz itt szükség, keto-ból lesz megépítve a "tál".


Egy korábban kokedamaként beültetett Ezüst juhar kerül a cserépre, itt még a régi mohagömbben, alább pedig már kibontott gyökérzettel.


És így néz ki a keto-ból építkezés. Nagyon jól tapad a cserépre és saját magához, nem esik szét, szépen megtartja a közeget, ami akadama, tőzeggel és szaruliszttel keverve (a szaruliszt jó indító tápanyag, de az lebomlásához szerves anyagra van szükség, ezért kerül tőzeg az akadamaba).





A keto felületét érdemes azonnal mohával takarni, bár nem mosódik ki a locsolástól, de jobban őrzi a nedvességet moházva és szebb is. A lenti képeken a másik beültetés, egy Fekete fenyő látszik, itt a moházott felületbe egy-két Kövirózsa és Sedum is került, ami tovább színesíti a képet és nem idegen a fenyők élőhelyén. A Fekete fenyő gyakran kies, murvás felületeken, kőbányákban jelenik meg, ahol természetes társa a Kövirózsa, vagy más szárazságtűrő növény. Idővel, majd szépen elszaporodik és akkor lesz igazán szép.



Mindkét beültetést drótozni kell még, de egyelőre hagy szokják az új közeget.






A cím második része, a cserépbe ültetés jobban emlékeztet a japán előképekre, itt egy kúpcserepet használtam fel.


 


A "kész" kompozíció: Saxifraga, Heuchera, két eltérő időben virágzó szárazságtűrő, fekete Ophipogon az előtérben, ami kék bogyókkal díszít ősszel, a széleken Kövirózsa és Sedum. Most még elég nyers, de pár év alatt szépen összeérnek, összenőnek majd. Az ilyen jellegű beültetéseknek is kell némi idő, akárcsak a bonsaioknak, hogy beérjenek. A kísérő növényt kiállítási egységekben sokan elintézik egy kisméretű kínai tálba ültetett Kövirózsával, de szerintem ez kevés. A kísérő növényt nem szabad elhanyagolni, nem lehet huszáros vágásokkal lerendezni. Egy szépen összeállított egységben minden elemnek egy szinten kell lennie, egy idős, szépen kidolgozott főnövény mellé, egy érett kísérőnövény illik.






2014. március 26., szerda

Shohin Madárbirs szükségszerű átalakítása

2012. szeptemberében egy kis eszmefuttatás keretében tálat cseréltem ez alatt a Madárbirs alatt. Akkor került ebbe a vajszínű, ovális tálba. Az akkori képeken is látszik, hogy milyen jó kondiban volt, amit sajnos tavaly nyáron elvesztett, hála az extrém meleg, száraz időnek és annak, hogy egy év alatt benőtte a tálat a gyökérzet. Locsolás már gondot okozott, a nyarat csak lábvízben tudtam megoldani.

A fenti okok következtében elvesztette két fontos ágát a bal oldalon, amit pótolni tovább tartana, mint a teljes újragondolás. Még ősszel készült néhány kép, hogy hogyan is lehetne egyszerű módszerekkel megmenteni a növényt, megváltoztatni a beültetést, a stílust.





Ilyen előtanulmányok után belekerült egy kaszkád nevelő edénybe, ami eredetileg egy borókához készült, de ő sajnos nem élte meg. A gyökérzetet csak kifésültem és a sérült, elhalt részeket levágtam, majd akadamába került, amit felpörgettem kicsit szaruliszttel. A szaruliszt természetes nitrogén forrás, ahhoz, hogy működjön szerves anyag kell a közegbe, ezt tőzeg hozzáadásával értem el. Hogy hogyan fog működni, az majd nyár közepére kiderül.




Drótozás, metszés előtt még eléggé érződik, hogy eredetileg nem ez volt az elképzelés, nem így lett alakítva a növény. De 1-2 óra munkával sikerült úgy átalakítani, ahogy elképzeltem. Kis kompakt korona, előtérbe került a törzs, amin a nagy vágást majd némi shari technikával kell feldobni, visszafogottan, mert azért a Madárbirsre nem a markáns jinek és sharik a jellemzőek.






2014. március 25., kedd

Kecskerágó, félkaszkád, yamadori, shohin

Ha címkéznem kéne, valahogy így, ahogy a címben van. Elkövettem azt a lehető legnagyobb disznóságot, könnyelműséget, felelőtlenséget, türelmetlenséget, meg még ki tudja mit, mait bonsaios elkövethet. Friss yamadorit tálba tenni ÉS drótozni is ..., józan paraszti ésszel, tudom, hogy ezt nem illik, de mégis megléptem. Részben mert a kecskerágó elég jól gyökeresedik, másrészt nem volt kedvem éveket várni, közben a növény elszalad, már nem úgy nézek rá, a vékonyka ágak bevastagodnak, bla, bla, bla. De mindegy, alapvetően türelmetlen voltam, ez az igazság. A tálat még évekkel ezelőtt File Zoltántól vettem, amikor megvettem minden tálat, ami megtetszett. Jó arányú kis félkaszkád-kaszkád tál, színben nem ideális, de elsőre jó lesz. Aztán mégsem műanyag cserép. Ugye?!







Egyelőre várom, hogy szépen beinduljon, megmaradjon. De a cél egy vékonyka ágakkal bíró Kecskerágó, égő levélszínnel és a jellegzetes termésekkel.

2014. március 24., hétfő

Apróság

Két-három éve kaptam ezt a Törpe buxust (Buxus microphylla, de a pontos fajtában nem vagyok biztos) Deák Péter tanárúrtól, aki az Egyetemi Bonsai Club elnöke, majd elnökségi tagja. Elég strapabíró növény, annak ellenére, hogy törpe fajta. Jól bírja a nyári 40 fokos hőséget és szárazságot, de nem megy tönkre télen sem a nagy mínuszokban, amikor csontkeménnyé fagy az egész földlabda.

Most jutottam odáig, hogy tálba tettem, egy nemrég kiégett és mázazott saját készítésű tálba. Gömb formájú koronája természetes, nem nagyon kellett metszeni.



Egy 100 Ft-os érmével a méret végett.

2014. március 12., szerda

BONSAi DESiGN

2014. április 7-én arra vállalkozom, hogy "előadást" tartok az Egyetemi Bonsai Club-ban BONSAi DESiGN címmel. Nem annyira előadás lesz ez szándékom szerint, hanem közös ötletelés. A lényege, hogy megpróbálok alapanyagokra javaslatot tenni rajzban, hogy milyen bonsait lehetne belőle alakítani. Aki követi a blogot az látja, hogy sokszor rajzban próbálok meg egy-egy alakítást, így akár több változatot is végig lehet gondolni veszély nélkül. Ezt szeretném átültetni az áprilisi előadásba is.

Ehhez viszont elengedhetetlen a nézők, klubtagok aktív közreműködése. Aki tehát kedvet érez hozzá, akár klubtag, akár nem, de el tudna jönni április 7-én este 18:00 órakor a Corvinus Egyetem Villányi úti tömbjébe (leánykori nevén Kertészeti Egyetem - K.III. előadó - Villányi út 29-43.) azt szívesen látjuk.

Aki jönne és kíváncsi rá, hogy mit lehet közösen kigondolni, az küldjön nekem fényképet, lehetőleg több pozícióból a növényéről. Lehet ez faiskolai bokor, előanyag, tálban nevelt prebonsai, bármi. A bloggeren keresztül eléritek az E-mail címem, vagy az alábbi flyer-en is olvashatjátok.




2014. március 3., hétfő

Harry Tomlinson

Szomorúan olvastam pár perce, hogy 2014. március 2-án, vasárnap reggel elhunyt Harry Tomlinson. Évek óta Alzheimer-kórban szenvedett, állapota az utóbbi hetekben gyorsan romlott.

Harry Tomlinson könyve volt az első bonsai könyvem, évekig azzal keltem, azzal feküdtem. Ma is elő-elő veszem, mert olyan fajtaismertetés egyik könyvben sem található. Sokan, sokat köszönhetünk az Ő könyvének.

Nyugodjék békében!