Ígéretemhez híven beszámolok róla, hogy milyen lett a boróka, a tegnapi alakítás után. Magáról a tegnapi napról, hogy hogyan sikerült a Bonsai Do-youbi rendezvény, majd egy külön bejegyzésben.
Kiindulás képen, még egyszer utoljára:
Ígértem, hogy pár gondolattal elmondom, hogy mit miért. Az előző bejegyzésben két lehetőséget vázoltam fel. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy én tudtam, hogy ezt a borókát egy játékban ki fogjuk sorsolni, tehát, valaki aznap este hazaviszi. Ez döntött a két lehetőség közül, mert itt és most nem lehetett ezt a növényt átültetni, márpedig a második változathoz ez feltétlenül szükséges lett volna.
Egy fekete-fehér képen próbáltam elmagyarázni a szép számmal összegyűlt érdeklődőknek, hogy mi lesz az alakítás menete, milyen irányokat, elveket tartok fontosnak. Az előnevelt boróka szépen kínálta a lehetőséget, tulajdonképen az ágak irányításával, minimális metszéssel szép végeredményt lehetett elérni. Fontosnak tartottam, hogy a zárt lombozat sokkal levegősebb legyen, megnyitva ezzel az üres tereket, a "semmit" az ágemeletek között.
És mit csináltam volna másképp? Maradjunk ennél a variációnál. Az ágakat jobban visszametszettem volna, kevesebb zöldet hagytam volna, vékonyabb lapokat drótoztam volna. De tudom, hogy a boróka jobban regenerálódik több zöld felülettel és most ez volt a fontosabb. A szerencsés nyertes nagyon boldog volt a fával és nagyon örültem, hogy jó helyre kerül, hozzáértő, ígéretes kezekbe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése