2014. november 19., szerda

Mezei juhar további metszése

Két korábbi bejegyzésben már felvetettem ennek a Juharnak a problémáit. Először csak kielemezve, hogy mik a hibái, majd nyáron elkezdtem az átalakítást egy radikális visszametszéssel.

Most tovább gondoltam a kérdéseket, mert nem voltam elégedett a nyári visszametszés utáni eredménnyel. Három hónap alatt szépen megindult, számos új hajtást hozott, ahogy ez várható volt. De most, lombhullás után látható, hogy az eredeti probléma, hogy a törzs felső része a nagy ívek után egyenesen, egyenletesen folytatódik, továbbra is fenn áll. Főleg oldal nézetekből látható jól a hiba.





Várhatóan el lesz az új elölnézet. Sajnos itt nem tudok egy szépen körbejárható növényt alakítani, mert a nagy metszést mindenképp hátra kell csavarni.




Metszés után, drótozás előtt. Kb. további 2-2.5 cm-t rövidült az egyenes szakasz, ami így már jónak tűnik.



Drótozás után, jól látszik a gyökérnyak fölé pozicionált csúcs. Hogy ez így marad-e az még kérdés. Még vár rá egy átültetés, hogy az új pozícióban fejlődjön tovább és a gyökereket is el kell fésülni, illetve rá kell segíteni a nebari fejlődésére, vagy erőteljes növesztéssel, vagy gyökéroltással.






2014. november 17., hétfő

Pinus sylvestris bunjin

... de lehet, hogy Pinus nigra. Én nem tudom megkülönböztetni, főleg nem ilyen fiatal korban. Ez egy pár éves yamadori, murva bányából gyűjtve. Nagyon jól gyökeresedett ebbe a közegbe (Liapor, zeolit, tőzeg), ennek hála jól fejlődik. Nyár vége felé leszedtem a régi tűket, jövőre várom, hogy előjöjjenek a rügyek innen-onnan. A tűlevelek egyelőre kb. 10 cm hosszúak, de idővel, rendes gondozás mellett, 3-5 cm-re le lehet tud törpülni. Megvárom.
















2014. november 10., hétfő

Shohinos

Na már most lehet azt mondani, hogy közel 40 évesen már ne akarjon az ember magvetésből bonsait nevelni..., de szerintem ez finom szólva csacsiság! Lassan második évesek a lenti magoncok, vagy talán reménybeli shohinok. Januárban ültettem őket egyedi cserepekbe és annak ellenére, hogy idén nem sokat tudtam foglalkozni velük, igen szépen fejlődtek. Ja és egyik sem klasszikus bonsai alapanyag, mert ugye az alap, hogy a fórum(ok)on az első tanács, hogy ne foglalkozz Vadgesztenyével, meg Tölggyel, Törökmogyoró meg fel sem merül. Talán egyik sem lesz falakat rengető bonsai, de nagyszerű shohinok lehetnek. Idővel.

Most kaptak egy alap drótozást és átültetést, mert a gyökerek kibújtak a cserepek alján. Most sem ültettem sokkal nagyobb edénybe, szabad földbe meg pláne nem fogom. A drótozás is inkább finom hangolás volt, radikális áttekergetések nélkül.

Egy Törökmogyoró - Corylus colurna. Kifu és shohin határmezsgyéjén. Én ettől a növénytől azt várom, hogy a törzs gyökérnyaknál kb. hüvelyknyi legyen, magassága pedig ne változzon. Ehhez majd hagyni kell erősen elengedett hajtásokat, hogy segítsék a törzs vastagodását. Közben a fontos ágakat tudatos metszéssel kell alakítani.


Szintén Törökmogyoró. Ő ennyit szeretne. Nem a vastagabb törzs a lényeg, hanem ez a mozgalmas, félrebillenő irány. A korona szinte jelzés értékű, néhány ág és jól letörpülő levelek. Ha sikerül.


Újabb Törökmogyoró, újabb izgalmas törzs. Majd kialakul.


Kocsányos tölgy - Quercus robur. Na ő az, akivel nem szabad foglalkozni. Meg persze drótozni sem lehet. Vagy még is?


Vadgesztenye - Aesculus hippocastanum. Nem lesz brutális ágrendszere, de bele fogom ültetni egy kb. csészényi tálba és lesznek gyermek kéz méretű levelei és szerintem fantasztikus látvány lesz egy kaszkád asztalon, kitsimono tekercsképpel.


Tatárjuhar - Acer tataricum. Ez egy érdekes történet, mert ez a növény magvetésből indult kb. 10 éve. Egy marék, egyetlen fáról, egy ágról származó magot vetettem el. Ki is keltek és rendes méretű Tatárjuhar lett belőlük, rendes méretű levelekkel, kivéve ezt, mert ennek körömnyi levelei vannak és 1-2 mm-es ízközei. Pedig biz' Isten nem csináltam vele semmit. Hozzáértők azt mondják, könnyen lehet, hogy genetikai mutáció.


Újabb Törökmogyoró, majd meglátjuk mi lesz vele, de a törzse az vitathatatlanul jól néz ki.


Na most akkor ezek után szerintetek érdemes magvetéssel foglalkozni?

2014. november 9., vasárnap

Őszi színek és egyéb finomságok

Az idei ősz, nagyon szép levélszíneket hozott. Igazából az én növényeimen még nem voltak ilyen szép levelek, általában rábarnulnak. De idén valamiért így alakult, pedig most sem csináltam máshogy.

Gyertyán levelek



Imperata cylindrica "Red Baron" kusamono, amit nagyobbik lányom készített a kusamono workshopon.



Szil (talán hegyi), éppen tavaly kapott egy alakító metszést, idén csak úgy érintőlegesen. De nagyon szépen színeződött a levele!


Ezüst juhar csoport


Mezei juhar shohin, várja az újt tálat.



Nyírfa, amit tavaly kaptam Róth Péter barátomtól. Az alsó képen egy várható pozícióban látható, az ágakat "klasszikus" lecsüngő formára fogom drótozni. Levélhullás után.




2014. november 7., péntek

Kusamono workshop a Kitsimonoval

Az EBC őszi kiállítása adott otthont egy különleges eseménynek, egy kusamono workshopnak. Ez ugye elég furcsán hangozhat, ha nem tudjuk mi a kusamono és mi a workshop. Ezért volt érdemes eljönni, mert ott erről (is) szó volt. A Kitsimono pedig két lelkes és tehetséges embert takar, Gyöpös Viktóriát és Tirpák Bálintot, akik időt és anyagiakat nem sajnálva készültek hetekig (talán hónapokig) erre az alkalomra és ez a rendkívül igényes hozzáállásuk végig érződött a workshop alatt.

Volt kamara kiállítás, volt némi előadás, hogy mi is a kusamono, volt ültetési bemutató, több különböző jellegű kusamonoval és végül volt közös kusamono készítés. Aki időben regisztrált, az ajándékként kapott mindent. Bálint különleges, egyedi táljaiból választhatott és kapott hozzá illő növényt is. Tavaly ilyenkor még 4-en, 5-en voltunk, idén már 4-5 széksornyi ember volt rá kíváncsi és, ha így alakulnak a dolgok jövőre már kinövi a rendezvény a termet.

A workshop hatására talán igényesebbé válnak a kiállítási egységek is és többen készítenek egyedi kuszamonot kísérőként. Talán lecserélődnek a kövirózsák, primulák és törpe rózsák a kiállítási egységek mellett, igényes, érett (!) kusamonokra.

Túlzásnak tűnhet ennyi kép, de még ez sem adja vissza a hangulatot. Én nagyon örülök, hogy ott lehettünk, hogy aktív résztvevői lehettünk ennek az eseménynek. Köszönöm Viktóriának és Bálintnak fáradozásaikat és örülök neki, hogy vannak ilyen hozzáállású emberek is. Velük érdemes dolgozni!