2012. november 8., csütörtök

Bonsai és Suiseki Mustra - A kiállítás

Két hét telt ez azóta, hogy lezajlott az első Mustra a Marczika Bonsai Studio szervezésében, de még mindig frissek az élmények. Első, mert remélem lesz folytatás.

A kiállítás egy nagyon exkluzív helyen, az Érdi Városi Galériában került megrendezésre. Egy művészeti galéria szokatlan helyszín egy bonsai kiállításra, de ahogy a megnyitón is elhangzott, ez a kiállítás a bonsairól, mint műremekről szól, hát hol lenne jobb helyen. A galéria mindkét szintjét megtöltötték a kiállítási egységek. A földszinti boltíves teremben kizárólag bonsaiok, míg a tetőtérben suisekik kerültek kiállításra.

A pénteki egész napos berendezés a megnyitóval zárult, vagy a megnyitó a berendezéssel kezdődött? Számomra talán inkább ez utóbbi állítás igaz. Már reggel kint voltam a Mustra csapatával és azon dolgoztunk, hogy este hatra minden klappoljon. Bár szentimentálisan hangozhat, nekem nagyon nagy élmény volt a kiállítandó fák cipelése, elhelyezése az asztalokon, de még a tál utolsó simításként leolajozása is olyan közelségbe hozott egy-egy növényt, hogy úgy tudtam érezni, hogy talán sikerült hozzátennem valamit. Arról meg nem is szólva, hogy mennyit lehet tanulni ilyenkor. Ahogy kézbe vesz az ember egy-egy növényt, látja közelről, elhelyezi a bonsai asztalon, beállítja, még egy picit igazítunk rajta, hátralép, nem jó, cseréljen helyet a másik növénnyel, stb, stb.

A kiállításon előzetes regisztrációval, bírálattal lehetett részt venni, kiállítani. Sokan éltek a lehetőséggel és nevezték be kiállítási egységeiket, nem csak Magyarországról, de külföldről is! A kiállítók között köszönthettük Tomaz Kovsca-t, a Szlovén Bonsai Szövetség elnökét és Nik Rozman-t, akik Szlovéniából. Ezen kívül Vacláv Novák, a Cseh Bonsai Szövetség elnöke, az Európai Bonsai Szövetség alelnöke és Milan Karpisek Csehországból meghívott vendégként állítottak ki és tartottak demonstrációt, Adriano Bonini pedig Olaszországból érkezett, hogy demonstrációt és workshopot tartson az érdeklődők számára.



Rácz György díjazott Vadkörtéje


Szimon Csaba díjazott Portulacaria-ja, aminek felbecsülhetetlen értékét az adja, hogy Csaba közel 20 éve kezdte el nevelni egy 10 cm-es dugványról!



Toaz Kovsca Juniperus-a, mely egy urban-yamadori, egy városi gyűjtés, megmentett növény.



Vacláv Novák Vörösfenyője


Papp Sándor bunjin Galagonyája, amit Vacláv Novák a Cseh Bonsai Szövetség díjával ismert el. Tudni kell, hogy a Cseh Szövetség elnökének lehetősége van díjat adni akár egy külföldi kiállításon is, melyen részt vesz.



Nik Rozman Juniperus-a, csodálatos shari részletekkel és nagyon finoman kidolgozott ágrendszerrel.


Koós András Junperus formoseana-ja szintén gyönyörű részletekkel


Vacláv Novák Pinus uncinata-ja, egy régóta nevelt csodás yamadori


Putz Vince Cotinus coggygria-ja, Cserszömörcéje, melyet a nemzetközi zsüri szintén díjjal ismert el.



A kiállítás logo fája, egy csodálatos Juniperus



Nik Rozman Azáleája


Milan Karpisek Juniperus chinensis-e egy Tom Benda tálban


Koós András Juniperus-a, mely megjárta Ljubljanát, Jihlavát és most végre Magyarországon is méltó helyen lett kiállítva. Koós András és felesége, Lelkes Éva, életmű díjat kapott a 30 éves alkotói és gyűjtői tevékenységük elismeréseként.


Kis életkép, beszélgetés Vacláv Novákkal, partnerei Szimon Csaba és Bacsó András

A tetőtérben pedig ilyen apróságok voltak, suisekik és shohinok.





Koós András a legnagyobb suiseki gyűjtő Magyarországon, kövei mind magyarországi gyűjtésűek, de megtalálhatóak szerte Európában, András jóvoltából.



Egy különleges páros. Fekete kakejiku és két shohin tál. Gyöpös Viktória és Tirpák Bálint Gábor.


Újabb Koós kövek, mind egyedi, mind különleges.





Egy ritkaság, Krizantém kő Németh Boldizsártól.


Csoportkép a résztvevőkkel a vasárnapi bontás előtt. Nagyszerű volt ez a két nap köszönet érte a résztvevőknek és a szervezőknek. Jövőre ugyanitt!

2 megjegyzés:

  1. Szia Balázs .
    Csodás kiállítási összefoglaló. Köszönet azok nevében akik nem tudtak elmenni !!!
    István

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm István. Sajnos nem tudtam mindent lefényképezni, kimaradt Milan Karpisek literati fenyője, ami szerintem az első három fában benne volt. Egyszerűen gyönyörű fa volt. Nekem.

      Törlés