2014. január 7., kedd

Hokidachi Gyertyán - újratervezés

2010 novemberi gyűjtés, így ahogy volt rögtön tálba kerülhetett volna, de ez nem szokásom. Tapasztalatom szerint az első egy-két évben, rendelkezzen bár nagyon jó gyökérzettel a növény, mégis jobb, ha nevelőbe kerül. 2012-ben készült róla a következő dokumentált kép, amin elég jó formában volt, már tálba ültetve, szépen bedrótozva, többszöri metszésen is túl. De sajnos a 2013-as nyár eléggé megtépázta. Tavasszal szépen kihajtott, hozta a tőle várható 10-15 cm-es hajtásokat, majd visszametszés 2 levélre, átdrótozás. A következő kihajtás elmaradt, nagyon szegény volt, ágak száradtak vissza, haltak el. Lehetett tudni, hogy újra kell építeni az elmúlt 2 év munkáját. Ebben a tavaszias télben jutottam odáig, hogy kipucoltam a növényt, leszedtem a régi drótokat.

Így festett. Messziről jól néz ki, szép sűrű ágrendszer, alakuló kontúr. Még 2-3 év, egy másik tál és akár be lehetett volna mutatni egy kiállításon.


Közelebbről nézve elkeserítőbb a kép. Száraz ágak, bevágott drótok.



A drót eltávolítása és a száraz ágak módszeres kipucolása után jóval szegényesebb a kép. Látszik, hogy rengeteg fontos ág hiányzik és az alsó ágak iránya sem rögzült úgy, ahogy szerettem volna. Itt valami más megoldást kell alkalmazni és szabadon nőni engedni, hogy erőre kapjon. Ez vár 1-2 évig biztos, a megfelelő gazdag tápozás mellett.


Az alsó ágakat nem akartam végig drótozni, hogy a szándékos erőteljes növekedés és ág vastagodás mellett ne kelljen arra figyelni naponta, hogy mikor kell leszedni a drótot, amit aztán a dús levélzet miatt, majd nem tudok újra felrakni. Így klasszikus és Walter Pall által előszeretettel használt módszert alkalmaztam, lehúztam az alsó ágakat, lehetőleg túl a kívánt szinten, mert vissza fog ugrani.

Az első képen a majdani előlnézet, lentebb egy közeli képen is látható majd. A törzs közepe eredetileg is visszaszáradt, csonkolt ág volt. Itt a száraz részeket finom munkával ki kell marni és egy természetes hatású odút kialakítani és megmutatni azt. A törzs hátsó részén egy egyenes hajtásból alakítom aki a törzs folytatását, de ezt erőteljes növesztéssel vastagítani kell, vagyis engedni, had szaladjon.





A lehúzás részletekben. A vékonyabb ágakhoz elegendő egy szimpla drót, vékony, de erős virág kötöző, a vastagabb ághoz dupla szálat használtam, amit összetekerve lehet rövidíteni. Ez látszik az alsó képen. A drótokat egy tálon keresztbe vezetett vastag alumínium drót párhoz rögzítettem, ami nem túl esztétikus, de célravezető.





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése