Kis türelmet...
Beérkezett két kedves olvasóm ötleteit és saját elképzeléseimet, némi kommenttel, pár napon belül felrakom.
Balázs
2010. március 29., hétfő
2010. március 25., csütörtök
Felhívás keringőre 2.0
Elkezdett pörögni a dolog, de még van hova fokozni. Hétvégéig várom az ötleteket, most hétvégén nem lesz rá időm, hogy alakítsak, jövő héten talán. Legyen úgy, hogy hétfőig érkezzenek meg a jobbnál jobb grafikák, addig én sem árulom el, mire gondoltam. Aki képet akar küldeni ide tegye: tszb.balage@freemail.hu
Balázs
Balázs
2010. március 24., szerda
Felhívás keringőre
Na! Van ez a szilem, amit 3-4 éve gyűjtöttem. Korábban úgy képzeltem, hogy kengai, han-kengai stílusban alakítom, de mivel a törzse a gyökérnél 5-6 cm vastag, fentebb 3 cm körül van, sajnos ezt már drótozni nem tudom. A törzs alsó része, az első ágig rendkívül dinamikus, mozgalmas vonalvezetésű, de az első ág után ez a mozgalmasság megtörik. Az alsó részhez egy hozzáillő folytatás passzolna. Korábban feszítő zsinegekkel húztam a törzset, de ezzel a kívánt mozgalmasság nem érhető el.
Ezen bevezető után virtuális alakítási..., mondjuk workshop-ot hírdetek. Akinek van kedve kapcsolódjon be, töltse le a képeket, rajzoljon, küldje el. Én felrakom, ha magától nem rakódik fel (hú de szép mondat) és megvitatjuk. Nos?
Felteszek pár képet, különböző szögből, nézetekből, hogy mindenki fejben összerakhassa a növényt.
Ezen bevezető után virtuális alakítási..., mondjuk workshop-ot hírdetek. Akinek van kedve kapcsolódjon be, töltse le a képeket, rajzoljon, küldje el. Én felrakom, ha magától nem rakódik fel (hú de szép mondat) és megvitatjuk. Nos?
Felteszek pár képet, különböző szögből, nézetekből, hogy mindenki fejben összerakhassa a növényt.
Tippek és trükkök No.1
Egy BonsaiArt-ban láttam a következő technikát, régóta szerettem volna kipróbálni, idén erre is jutott időm. A módszer lényege, hogy egy cserépbe lukakat fúrunk, ezen keresztül dugjuk a magoncokat (eredeti leírás szerint fás-félfás dugványokat). Ahogy a növények nőnek, vastagodnak, szépen belefeszülnek a lukakba, majd kellő idő elteltével, a vastagodás fölött gyökereket kezdenek növeszteni, amik szépen összenőnek és egységes gyökérnyakat, nebarit alkotnak. Később el lehet dönteni, hogy továbbra is többtörzsű növényt nevelünk, vagy a törzsek közül szelektálva 3, vagy akár egy törzsű bonsaiként nevelhetjük tovább. Így elég gyorsan (persze ez bonsai időszámítást jelent) juthatunk egy szép növényhez. A dugványok eredeti méretétől függően shohin és normál méret között játszatunk.
Két éve Tatárjuhar - Acer Tataricum magokat vetettem, ezek közül lettek az alanyok kiválasztva. Ha már itt tartunk érdemes a tatárjuharral foglalkozni, mert érdekes levele van és gyönyörű őszi lombszíne. A többi juhartól eltérően nem szeldelt a levele, hanem ép, de fogazott szélű. Természetben 3-5 méteres bokros növekedésű. Lassabban nő, mint a mezei, hegyi, vagy korai juharok, ezüst juharról nem is beszélve, de épp egy ilyen kísérlethez teljesen alkalmas.
A magoncokat szépen átfűztem a lukakon, legmagasabbat középre, hogy legyen egy hangsúlyos elem benne. Majd később meglátjuk mi lesz belőle, de egyelőre tervezzünk 5 törzsre.
Majd az egészet elültettem egy tágas edénybe, hogy legyen kedve növekedni. Földkeverék a szokásos: sóder, virágföld, marhatrágya, ami kellő indító tápanyagot ad. Én szeretem használni, főleg nevelés alatt lévő növényeknél.
A várható eredményről, a módszer lényegéről beszúrom az eredeti cikk képeit, így jobban érthető.
Így hízik bele 3 év alatt a lukakba.
És ez lesz belőle. Ez az az időpont, amikor az eredeti gyökérzetet el kell távolítani, kiszedni a növényt a cserépből és önálló életre kelteni, az új gyökérnyakkal.
Egyelőre ez a terv. Idővel jelentek, hogy áll a fejlődés.
Van még öt mezei juhar vastagabb törzzsel, ami már elő van készítve egy hasonló beavatkozásra, ahogy beültetem, felteszem azt is.
Két éve Tatárjuhar - Acer Tataricum magokat vetettem, ezek közül lettek az alanyok kiválasztva. Ha már itt tartunk érdemes a tatárjuharral foglalkozni, mert érdekes levele van és gyönyörű őszi lombszíne. A többi juhartól eltérően nem szeldelt a levele, hanem ép, de fogazott szélű. Természetben 3-5 méteres bokros növekedésű. Lassabban nő, mint a mezei, hegyi, vagy korai juharok, ezüst juharról nem is beszélve, de épp egy ilyen kísérlethez teljesen alkalmas.
A magoncokat szépen átfűztem a lukakon, legmagasabbat középre, hogy legyen egy hangsúlyos elem benne. Majd később meglátjuk mi lesz belőle, de egyelőre tervezzünk 5 törzsre.
Majd az egészet elültettem egy tágas edénybe, hogy legyen kedve növekedni. Földkeverék a szokásos: sóder, virágföld, marhatrágya, ami kellő indító tápanyagot ad. Én szeretem használni, főleg nevelés alatt lévő növényeknél.
A várható eredményről, a módszer lényegéről beszúrom az eredeti cikk képeit, így jobban érthető.
Így hízik bele 3 év alatt a lukakba.
És ez lesz belőle. Ez az az időpont, amikor az eredeti gyökérzetet el kell távolítani, kiszedni a növényt a cserépből és önálló életre kelteni, az új gyökérnyakkal.
Egyelőre ez a terv. Idővel jelentek, hogy áll a fejlődés.
Van még öt mezei juhar vastagabb törzzsel, ami már elő van készítve egy hasonló beavatkozásra, ahogy beültetem, felteszem azt is.
2010. március 17., szerda
Gyertyán
Hosszú hétvége volt...
Még ősszel találtam ezt a gyertyánt (Carpinus Betulus), de akkor nem bántottam. Így utólag jó döntés volt, amilyen zord tél idén volt, jobb így tavasszal. Talán már nem fagy át a földlabda.
Néhány kép az eredeti helyén:
Vicces, hogy márciusban 3-5 cm-es hóban kellett begyűjteni, de vagy most, vagy jövőre. Inkább most. Most hétvégén nem érek rá és talán két hét múlva már lombos lesz. Így inkább most szedtem ki.
Begyűjtés után, átcsomagolás előtt. Szerencsém volt, mert nagyon kompakt gyökérzettel sikerült begyűjteni és bőven volt rajta hajszálgyökér is. Lefele egy komolyabb gyökere volt, de ezt egy ágvágó ollóval könnyedén el tudtam vágni.
A gyökérzete már nem is háborgattam nagyon, a túlságosan kiálló, vagy túlfutó részeket levágtam és egy nagy műanyag tálba ültettem. Sóder, virágföld, marhatrágya keverékbe. Az ágakat kicsit megkurtítottam, de nagyon nem szükséges.
Jól látszik a képeken, hogy a csúcsát újra kell gondolni, mert a felső 10-12 cm-es részen semmi ág nincs, cserébe viszont nyílegyenes. Ezt majd levágom és egy alsó ágat viszek fel új csúcsnak.
Még ősszel találtam ezt a gyertyánt (Carpinus Betulus), de akkor nem bántottam. Így utólag jó döntés volt, amilyen zord tél idén volt, jobb így tavasszal. Talán már nem fagy át a földlabda.
Néhány kép az eredeti helyén:
Vicces, hogy márciusban 3-5 cm-es hóban kellett begyűjteni, de vagy most, vagy jövőre. Inkább most. Most hétvégén nem érek rá és talán két hét múlva már lombos lesz. Így inkább most szedtem ki.
Begyűjtés után, átcsomagolás előtt. Szerencsém volt, mert nagyon kompakt gyökérzettel sikerült begyűjteni és bőven volt rajta hajszálgyökér is. Lefele egy komolyabb gyökere volt, de ezt egy ágvágó ollóval könnyedén el tudtam vágni.
A gyökérzete már nem is háborgattam nagyon, a túlságosan kiálló, vagy túlfutó részeket levágtam és egy nagy műanyag tálba ültettem. Sóder, virágföld, marhatrágya keverékbe. Az ágakat kicsit megkurtítottam, de nagyon nem szükséges.
Jól látszik a képeken, hogy a csúcsát újra kell gondolni, mert a felső 10-12 cm-es részen semmi ág nincs, cserébe viszont nyílegyenes. Ezt majd levágom és egy alsó ágat viszek fel új csúcsnak.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)