Biztos mindenki látott már olyan beültetést, ahol japán tetőcserépre ültetnek kisebb, nagyobb kompozíciókat. Régóta izgatott a dolog, hogy hazai tetőcserepeket felhasználva készítsek egy-két hasonló beültetést. A cserepek is régóta megvannak, csak időm nem volt összerakni.
Némi előkészületet igényel a dolog, a cserepeket ki kell fúrni több helyen, részben a rögzítés, részben a vízelvezetés-vízfelvétel miatt (nem tudom még, hogy a nyári locsolást hogyan bírják, én arra készülök, hogy alátétben, vízben állva jobban bírák majd a szárazságot, ez esetben a lukakon keresztül tud folyamatosan vizet felvenni).
Ez a fekete massza a keto, egy japán anyag, pontosan nem tudnám megmondani, hogy mi. Növényi rostok lebomlásának egy állomása, valahol a tőzegesedés környékén. Tapintásra agyagszerű, de nagyon rostos, jól tartja a vizet, jól formálható. Ez utóbbi tulajdonságára lesz itt szükség, keto-ból lesz megépítve a "tál".
Egy korábban kokedamaként beültetett Ezüst juhar kerül a cserépre, itt még a régi mohagömbben, alább pedig már kibontott gyökérzettel.
És így néz ki a keto-ból építkezés. Nagyon jól tapad a cserépre és saját magához, nem esik szét, szépen megtartja a közeget, ami akadama, tőzeggel és szaruliszttel keverve (a szaruliszt jó indító tápanyag, de az lebomlásához szerves anyagra van szükség, ezért kerül tőzeg az akadamaba).
A keto felületét érdemes azonnal mohával takarni, bár nem mosódik ki a locsolástól, de jobban őrzi a nedvességet moházva és szebb is. A lenti képeken a másik beültetés, egy Fekete fenyő látszik, itt a moházott felületbe egy-két Kövirózsa és Sedum is került, ami tovább színesíti a képet és nem idegen a fenyők élőhelyén. A Fekete fenyő gyakran kies, murvás felületeken, kőbányákban jelenik meg, ahol természetes társa a Kövirózsa, vagy más szárazságtűrő növény. Idővel, majd szépen elszaporodik és akkor lesz igazán szép.
Mindkét beültetést drótozni kell még, de egyelőre hagy szokják az új közeget.
A cím második része, a cserépbe ültetés jobban emlékeztet a japán előképekre, itt egy kúpcserepet használtam fel.
A "kész" kompozíció: Saxifraga, Heuchera, két eltérő időben virágzó szárazságtűrő, fekete Ophipogon az előtérben, ami kék bogyókkal díszít ősszel, a széleken Kövirózsa és Sedum. Most még elég nyers, de pár év alatt szépen összeérnek, összenőnek majd. Az ilyen jellegű beültetéseknek is kell némi idő, akárcsak a bonsaioknak, hogy beérjenek. A kísérő növényt kiállítási egységekben sokan elintézik egy kisméretű kínai tálba ültetett Kövirózsával, de szerintem ez kevés. A kísérő növényt nem szabad elhanyagolni, nem lehet huszáros vágásokkal lerendezni. Egy szépen összeállított egységben minden elemnek egy szinten kell lennie, egy idős, szépen kidolgozott főnövény mellé, egy érett kísérőnövény illik.
