A tavalyi Galagonya yamadori vegyes eredménnyel sikerült, 7-8 gyűjtött fából, 3 maradt meg. Mondjuk szerencsére a 3 legjobb. A körülményekhez hozzátartozik, hogy a gyűjtés utáni héten nagyon erős szél és hideg volt egy héten keresztül. Szerintem ez sok növényemben okozott kárt akkor, így utólag visszapörgetve az eseményeket.
Ami megmaradt, az viszont szépen hozott hajtásokat, ki jobban, ki kevésbé, de az egyértelmű hajtásnövekedés és az idei tavaszi erős rügyezést azt súgja, hogy ezek már megmaradnak. Így elérkezett az idő, hogy megkapják az első alakító metszést. A továbbiakban, 3 bejegyzésben erről lesz szó, több, kevesebb magyarázattal.
Az első Galagonya a legnagyobb gyűjtött növényem, külön fa ládát kellett ácsolni hozzá, mert még egy gyümölcsös rekeszbe sem fért el a gyökere, illetve nem akartam jobban visszavenni. Azt gondolom ebben fog nőni még kb. két évig, aztán meglátjuk, hogy tudunk-e a gyökérből vágni. Idén fog kapni egy spéci kezelést, de erről később.
Nos így nézett ki gyűjtés után, látható, hogy nagy gyökereket vágtam le, hogy ki tudjam szedni, de maradt rajta bőven hajszálgyökér. A bal oldalon látható csonk egy valaha 2,5 m-es törzs maradványa, ami idővel majd ki lesz marva. A Galagonya jól bírja az ilyen akciókat és végeredményben természetes hatása lesz. Szerintem.
2012. tavasz |
Az idei tavaszi képen látszik, hogy kb. 20-25 cm-es hajtásokat hozott az elmúlt évben. Mivel nagy növény volt és nagyokat vágtam rajta, egész évben félárnyékban volt, ami nem kedvező a hajtásnövekedésnek, de legalább nem szárad ki annyira. Idén teljes napon lesz szándékom szerint és remélem ez kedvez a rügyezésnek is és sok helyen jönnek majd új hajtások.
A |
2013. tavasz |
És akkor elkezdetem vágni, drótozni. A végleges kép egy kvázi újjászületés lesz. Egy félig halott, kimart, vastagabb törzsön, friss, zöld korona, sok levegővel. Ehhez készítettem elő a növényt. A meghagyott ágat bedrótozva, lehúzatva próbáltam a jövőbeni koronát kialakítani, tudva, hogy még sok hajtásnak kell előjönnie ahhoz, hogy legyen miből dolgozni.
Lehúzott ágak szemből és föntről. Ilyen vastag ágakat nincs értelme agyon drótozni, mert több közük lesz egy trafóhoz, mint egy bedrótozott bonsaihoz. Egyszerűbb egy vastag dróttal bedrótozni az ágat, majd egy feszít dróttal lehúzni. Ezt lehet fokozatosan is csinálni, mert egyből nem mindig lehet lehúzni a végleges szögig és érdemes túlhúzni is, mert vissza fog rúgni, ha eltávolítjuk a drótokat.
Csúcs rügy. Innen várom az új hajtás kitörését, amit majd csúcsként ki lehet alakítani. Az ezüst színű valami alumínium fólia. Joggal merül fel a kérdés, hogy mi ez. Nem, nem a mobil vétel leárnyékolása a cél, nem is villámhárító funkció. A lényege, hogy a nagy sebfelület le van zárva sebgyurmával, majd egy fólia darabbal, ami nem hagyja kiszáradni a gyurmát. Másnál láttam, de úgy gondolom érdemes kipróbálni, veszteni nem lehet vele.
És a mostani állapot. Nagyon vázlatos, de talán érezhető a szándék. Ez nem egy rövid projekt. 5-10-15 évben gondolkodunk. Egyelőre várom, hogy sok helyen hozzon új hajtásokat, hogy legyen miből dolgozni. Könnyel lehet, hogy a most a egyenes felső részt le fogom vágni, hogy mozgalmasabb koronát és gazdagabb vonalvezetésű törzset kapjak. De ehhez kellenek a már sokszor megénekelt új hajtások.
Folyt. köv.
A növényt nézegetve egyre inkább úgy érzem, hogy a majdani korona törzse, a nagy, drótozott ágtól felfelé, nem végleges. Van egy hajtás fél úton (ez leginkább alulról a második képen látható), ha ez erőteljesen beindulna, innen lenne érdemes újra nevelni a koronát. Ezt meglátjuk, ezt most nehéz eldönteni. Várom, hogy hogyan lendül be a növény, majd aztán döntök.
VálaszTörlés