Tál égetés fa tüzelésű kemencében

Régi álmom volt, hogy fatüzelésű kemencében égessek kerámiát. Egyáltalán nem könnyű műfaj, rengeteg buktatója van, ugyanakkor a lángok gyönyörű lenyomatot tudnak hagyni a kerámián. Némi utánaolvasás (nem elegendő, az már biztos) után azt gondoltam menni fog, mert korábban már cserépkályhában égettem ki tálat. Fa tüzelésű kemencében nagyon magas hőfokot is el lehet érni, a normál fazekas agyag 900 fok fölött már kiég és 1000 fok körültömörödik, ha jól tudom. Ez lett volna a cél. Megütni az 1000 fokot. Mert Japánban és idehaza is égetnek 1200-1300 fokon is fával, speciálisan megépített kemencével. Na ez utóbbi nem jött össze.

A hétvégi ház tűzrakóhelye avanzsált kemencévé, némi tégla és sár tapasztás segítségével, a család elmebajosoknak kijáró elnéző mosolya kíséretében. Az égetést este hét körül kezdtem el, eleinte csak papírral "fűtöttem", majd egyre nagyobb fadarabokkal. Kb. 4 óra hosszat fűtöttem, de nem tudtam elég sűrűn rátenni, mert nem égett le elég gyorsan. Így nem is sikerült 800 fok fölé menni. Ezt a három Séger-gúlából lehet tudni. A Séger-gúla egy adott hőfokon lehajlik, különböző hőmérsékletre lehet kapni. Én 816, 935 és 1044 fokos gúlákat vettem, de mindhárom ép maradt.

Mindennel együtt nagyon jó móka volt! A kemence kibontása pedig igazi izgalom, mint 5 évesen a karácsonyfa alatt. Van még egy "valami", amit legközelebb ki fogok próbálni, aztán beleásom magam jobban a kemence építés rejtelmeibe és nem nyugszom míg össze nem jön az 1250 fok.

Tál ajánlatok shohin Juharhoz

Elnézést a késedelmes válaszért, de erősen nyár van, szanaszét voltam az elmúlt hetekben. Köszönöm Csuha Balázs, Horváth Gábor és Tirpák Bálint javaslatait. Én megmondom őszintén nem is kerestem ezek után. Kíváncsian várom a véleményeket!

1. változat

2. változat

3. változat

4. változat

5. változat

6. változat

7. változat

8. változat

9. változat

10. változat

11. változat

12. változat

13. változat

TÁLAT!

Tálat keresek a lenti képen látható shohin méretű Mezei juharhoz. Jellegzetes ismertetőjegyei a világos szürke kéreg, a tavaszi-nyári zöld- és a domináns őszi sárga lombszín. Szín, forma, méret. Ez a három érdekel!

Kíváncsi vagyok a véleményetekre! Nekem most még nincs ötletem. Örömmel veszem, ha küldtök egy-egy montázst, vagy tálról képet (majd én összerakom).

Korábbi képeket itt találhattok:
2013 május - levélmetszés
2012 május - levélmetszés
2011 június - levélmetszés
2009 november - őszi színek

Szil nyári metszése ...

... merthogy ezt a Szilt tavasszal már megmetszettem egyszer. Olyan erőteljesen fejlődik, annyira jól reagált a metszésre, hogy alig két hónapra a tavaszi metszéshez képest újra rendesen vissza kellett vágni és most már drótozni is érdemes volt.

Metszés előtt

Metszés közben

Metszés, drótozás után

A számomra is látványos fejlődés 2012. novembere és 2013. júliusa között. És még nincs vége az évnek ...

Keep calm and carry on

A blogtér gyakorlatilag halott. Időről időre eszembe jut, hogy becsukom a boltot, mert látom ugyan, hogy bele-bele néznek a blogbejegyzéseimbe, de arra senki nem veszi a fáradtságot, hogy a saját hobbyjára szánjon e helyütt 3 percet és írjon bármit, mind ezen közben az arckönyvön (FB) percenként osztja meg gazdát kereső menyétek, borzok és kismacskák képeit és pofára eső gyerekek videóit. Az éppen elfogyasztott desszert mobillal készült fotóját előtte ..., és utána, a saját lábát flip-flopban, amint a nyugágyban lóbálja, míg a háttrében elmosódottan édesapja nyírja a füvet fecskében.

Még mielőtt félre értené bárki, nincs bennem se csalódás, se harag, se sértődés. Ez van, ilyen időszakot élünk, végül is a blogozás is így indult, csak mostanra kifújt, vagy inkább áttevődött a hangsúly a már aposztrofált arckönyvre. Igén, én is regisztrált tagja vagyok egész egyszerűen azért mert megkerülhetetlen. Mert van sok ismerősöm, bonsaiosok, szerte Európából, akikkel ezen a médiumon kersztül tartjuk a kapcsolatot. Mert erre való.

Sokszor eszembe jutott, hogy befejezem ezt a webnaplót, ahogy helyesen magyarul néha emlegetik, de legutóbbi pár bejegyzésem okán úgy döntöttem: NEM! Mert jó visszanézni mi, hová fejlődik, milyen volt pár éve gyűjtés után, aztán hogyan nézett ki első alakításkor, majd első táljában és x év múlva az első kiállításon. És ez jó lesz még 5 év múlva is, amikorra lehet, hogy újabb divatos közösségi oldal veszi át az irányító szerepet.

Végül is: Nyugodj meg és folytasd!

Folytatom és mint már korábban, igyekszem megújítani a napló külsejét és folytatni a bejegyzések sorát. De ehhez szükség van némi időre és inspirációra.

Szil yose ue

2009. októberi gyűjtés! Ezen magam is meglepődtem, mikor visszakerestem a régi képeket. Így nézett ki, elképesztő! A növény fele kiszáradt, de ez nemhogy ártott a koncepciónak, inkább letisztult. Közbenső képek nincsenek az eltelt 3,5 évről. Annyit tudok, hogy tavaly előtt került bele ebbe a kék mázas tálba, hogy ne műanyagban legyen és szokja a laposat. Nem volt időm vele foglalkozni ez eddig, se idén, se az elmúlt 3 évben. Ez látszik leginkább a növekedésen. Én eredetileg nem ilyen stílusban képzeltem el, de azóta megismertem Nicola Crivelli munkáit, ami egy komoly impulzus volt, vagy van. Nagyon tetszik ahogy megfogja egy-egy növény hangulatát, az ahogy egységként kezeli a bonsaiokat.

Ennek a Szilnek a habitusát leginkább a nagyon hosszú vékony, nagyon vékony, kecses hajtások határozzák meg, a szellős ágrendszer és a gyökérből egy irányba dőlő törzsek. Ezt szerettem volna a maga puritánságában megmutatni, minél kevésbé éreztetni az alakítás nyomait. Wabi sabi!

2009. október

2013. június

Kipucolva, szép hosszú törzsekkel. Később szeretném egy minimalista tálba áttenni, valahogy így, ahogy a lenti rajzon látszik. Vagy ilyen világos, vagy földszerű sötétbarna színben, ami a smaragd zöld mohával szépen harmonizál.

Végül egy kis video, just for fun.

Közönséges fagyalok

A cím finom utalás Bryan Singer - The usual suspects című filmjére, ami itthon Közönséges bűnözők címen futott, bár a cím inkább azt jelenti, hogy A szokásos gyanúsítottak, vagyis bárki, akárki, kisstílű bűnözők, akiket rendszeresen becitálnak, ha bármi bűntény felmerül, de igazából egyikükből sem nézik ki, hogy a "szakmájukon" belül valaha is nagyra viszik. Ilyenek ezek a Fagyalok is. 2011 októberében "szedtem össze" pár darabot a munkahelyemen, amikor kert rekonstrukciós munkák voltak. Egyszerű sövény növények, eddig így éltek, semmi bonsaios előképzettség. Közönséges Fagyalok botanikai és átvitt értelemben is. 12 egy tucat. De ki tudja, lehet köztük van a bonsai világ Keyser Söze-je...

Hazavittem úgy 4-5 darabot, mert ennyit fért el egy zsákban és ezzel a mennyiséggel még tudtam mozogni a BKV-n is. A kiválasztásnak nem volt különösebb szempontja, emlékeim szerint ezek a kupac tetején, oldalán voltak.

Tavaly korlátozás nélkül fejlődtek, egyszeri visszametszést kaptak, de azt is cél nélkül. Tápozás bőségesen. A gyökeresedéssel nem volt gond, őszre kibújtak a tál alján.

Mostanra érett meg a helyzet (meg most lett időm), hogy foglalkozzak velük, alap szinten. Forma alakító metszés, drótozás.

Az első delikvens metszés előtt. A felesleges ágak szelektálása után már láthatóvá vált, hogy érdekesnek mondható törzsekkel bír, szép nagy gyökérnyakkal. Van egy iránya a törzseknek, amit érdemes hangsúlyozni azzal, hogy rádöntjük a növényt. Így egy félkaszkád jellegű bonsai lehet belőle évek múlva. Inkább naturalista, Walter Pall-féle, nem klasszikus japán stílusban.

A második növény kevésbé érdekes. Inkább a sok jin és shari lesz majd izgalmas. Szintén nagy bozótként indult, amit erősen kipucoltam. Kivágtam az egymás elő beálló törzseket is, illetve kialakítottam egy lépcsőzést, hogy hátul legyen a legmagasabb törzs, ami egyben a legerősebb is. Drótozni itt nem volt értelme, mert annyira visszavettem, hogy jóformán nincs mit drótozni. Itt most várom, hogy hol törnek ki új hajtások. Száraz fa munkák inkább késő ősszel, most nincs itt az ideje.

Galagonya változatok

Picit tovább gondoltam az előző bejegyzés főszereplőjét. Az alapmetszés, a kiindulás egyezik, de némi dőlésszög változtatással két további változatban gondolkodom.

Egy elegánsabb, bunjin szerű, a mostani szög kiegyensítésével:

És egy félkaszkád, a mostani dőlésszögre erősítve és ebbe az irányba tovább döntve:

Érdekelne ki mit gondol. A most még nem látható gyökérzettől sok minden függ, de érzésem szerint inkább az elegáns változat a megvalósítható.