2012. szeptemberében egy kis eszmefuttatás keretében tálat cseréltem ez alatt a Madárbirs alatt. Akkor került ebbe a vajszínű, ovális tálba. Az akkori képeken is látszik, hogy milyen jó kondiban volt, amit sajnos tavaly nyáron elvesztett, hála az extrém meleg, száraz időnek és annak, hogy egy év alatt benőtte a tálat a gyökérzet. Locsolás már gondot okozott, a nyarat csak lábvízben tudtam megoldani.
A fenti okok következtében elvesztette két fontos ágát a bal oldalon, amit pótolni tovább tartana, mint a teljes újragondolás. Még ősszel készült néhány kép, hogy hogyan is lehetne egyszerű módszerekkel megmenteni a növényt, megváltoztatni a beültetést, a stílust.
Ilyen előtanulmányok után belekerült egy kaszkád nevelő edénybe, ami eredetileg egy borókához készült, de ő sajnos nem élte meg. A gyökérzetet csak kifésültem és a sérült, elhalt részeket levágtam, majd akadamába került, amit felpörgettem kicsit szaruliszttel. A szaruliszt természetes nitrogén forrás, ahhoz, hogy működjön szerves anyag kell a közegbe, ezt tőzeg hozzáadásával értem el. Hogy hogyan fog működni, az majd nyár közepére kiderül.
Drótozás, metszés előtt még eléggé érződik, hogy eredetileg nem ez volt az elképzelés, nem így lett alakítva a növény. De 1-2 óra munkával sikerült úgy átalakítani, ahogy elképzeltem. Kis kompakt korona, előtérbe került a törzs, amin a nagy vágást majd némi shari technikával kell feldobni, visszafogottan, mert azért a Madárbirsre nem a markáns jinek és sharik a jellemzőek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése