Az előző bejegyzést folytatva, egy másik Galagonya élettörténete képekben.
2012. márciusi yamadori túra egyik sikeres túlélője. Elég mozgalmas és filigrán törzzsel bír, adja magát a bunjin stílus. Nem is érdemes megerőszakolni más irányba. Az alapmetszést 2013. májusában kapta, egy évvel a gyűjtés után. Nagyon jól gyökeresedett, szépen hajtott. Első drótozását 2014. januárjában, egy nyugodt téli éjszakán kapta. Akkor még azt a pár meghagyott ágat kellett irányítani, ami a későbbi összkép szempontjából fontos lesz.
Mostanra jött el az ideje, hogy átültessem a majdani pozíciójába és megkapja a további irányító drótozást. Én nem akartam bonsai tálba ültetni, de olyan jó gyökérzete volt, hogy nem volt értelme műanyag nevelőbe tenni. Tálban mégiscsak jobban mutat. Nem? De! Közegnek saját keveréket használtam, Ibaraki Akadama, tőzeg, rostált Liapor és szaruliszt, némi granulált csirke trágyával. Az akadam jó víztartó és puffer, a tőzeg szükséges a víztartáshoz, de leginkább a szerves tápok beindításához, a Liapor meg hosszú időn keresztül tartja a formáját, nem fagy szét, biztosítja a levegős közeget.
Ahogy kikerült a konténerből és napvilágra került a gyökérnyak, a korábbi elől nézetet át kellett forgatni, de ez nem borította fel az eddigi elképzeléseket.
Metszés, drótozás előtt.
A majdani elől nézet. A bal oldai második ágat vagy korrigálni kell, vagy nincs rá szükség.
Részletek. Minden ág be lett drótozva. Vagy így, vagy sehogy.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése