Még mindig készülök a workshopra

... és szerintem ez még jó pár napig így is lesz. Őszintén szólva úgy várom, mint egy gyerek a Jézuskát. Kezdem egyre jobban kedvelni az alapanyagot, minden nap elmegyek mellette, ránézek, megforgatom, döntögetem a konténert. A Mugo nagyon mélyre volt ültetve, a gyökere nem látszott, tudtam, hogy feljebb kell ültetni, így ma kiemeltem a konténerből.

Az előző rész tartalmából ...

tűlevél szedés után így festett:

A gyökérzóna. Meglepett, hogy csak ennyire fejlett a gyökere, de azért voltak hófehér végű, friss gyökerek. Igazából lehet, hogy az idei nyár nem tett neki jót. Tűző napon volt és mindig forró volt a konténer is. Jövőre azt tervezem, hogy berakom egy rekeszbe, amit feltöltök fenyőkéreggel. Így lesz körülötte egy állandó mikroklíma és nem forrósodik fel a tál sem. A korona viszont továbbra is tűző napon lesz, amit a fenyők igényelnek. Kipróbáljuk, meglátjuk, majd beszámolok róla.

A gyökérnyak részlete

Átültetés után

Egy lehetséges új ültetési szög, amivel egy félkaszkád növényt lehetne alakítani. Fogok róla néhány skiccet készíteni. Én azt hiszem (lehet, hogy hibás elképzelés), hogy jó, ha valami elképzeléssel megyek oda a workshopra. Ez lehet, hogy az egyetemi éveimből fakad, ott a tervezés mindig konzultáció keretében történt, vittünk valamit, megmutattuk, tovább gondoltuk, vagy átterveztük, vagy elvetettük az ötletet.